Mama-saga

Vandalizmus. Miért?

Sokszor nem értem az embereket. Nem értem mit miért tesznek. Persze nincs is ezzel baj. Végül is a különbözőségünk adja a világunk sokszínűségét. De amit semmi esetre sem tudok megérteni az a vandalizmus, legyen szó akár köz- vagy magántulajdonról. Nem értem a felgyújtott kukákat és szelektív hulladékgyűjtőket, az összefirkált házfalakat, a szana-szét rugdosott buszmegállókat, a szétbarmolt padokat, játszótereket és még sorolhatnám. És persze a magántulajdon elleni vandalizmus még mélyebben érint, főleg ha sajátunkról van szó. Így képtelen vagyok, és soha nem is fogom megérteni, hogy milyen perverz élvezetet, kielégülést talál valaki abban, ha mások vagyontárgyában, ebben a konkrét esetben autójában, kárt tesz.  

Tudom, hogy banális. Pedig nem szabadna annak lennie. Tudom, hogy nap, mint nap megtörténik mással és máséval. Pedig nem kellene megtörténnie. Tudom, hogy hiába sír a szám, nem változik semmi és megtörténhet bármikor. Mégis a jogos felháborodás okán kikívánkozik belőlem az indulat azok ellen, akik mások tulajdonának megrongálásában élnek ki valamiféle beteges pusztítási vágyat (mondjuk kezdhetné mindjárt a saját háza táján, bár elképzelhető, hogy ott már nincs mit tönkre vágni, ebben az esetben mindenki más érdekében elmeorvosnál a helye), vagy akik máson próbálják meg levezetni a feszültségüket (üsse inkább falba a saját fejét), esetleg akik úgy gondolják, hogy az ilyen és ehhez hasonló tettekkel bizonyíthatják maguknak és másoknak saját „vagányságukat”. Pedig ez csak egy surmó, alattomos, gerinctelen húzás, amivel az ilyen ember semmivel nem lesz több, a károsultnak viszont komoly problémát okoz.  

Sok minden átvillan az ember agyán, mikor szembesül azzal, hogy a kocsiját orrától a faráig végigszántják egy éles tárggyal, de a megértés nincs közöttük. A "miért?" és a felháborodás után közvetlenül a tettesnek szánt „jókívánságok” azok, amik átcikáznak az ember fejében, de ezeket jobb elhallgatni és elfelejteni és csak remélni, hogy az ilyen sunyi bunkókat előbb-utóbb, így vagy úgy utoléri saját tetteiknek következménye. Kamatostul.